AZ EMBERI ÁR
TAUBERBISCHOFSHEIM, NÉMETORSZÁG

Minden rólam készült fotót leszedtek

Bernd éveken át vívott, és sportolókat edzett egy olimpiai edzőközpontban. Majd két kollégája felkereste az otthonában, és feltételhez kötötték, hogy megtarthassa az állását. Ő nemet mondott. Elmondása szerint másnapra eltávolították a fényképeit a központból – és egyre inkább ellehetetlenítették a pályafutását ebben a sportágban.

NÉV
BERND
FOGLALKOZÁS
VÍVÓEDZŐ ÉS AZ OLIMPIAI EDZŐKÖZPONT IGAZGATÓHELYETTESE
Egy nemzet agymosása: Németország Szcientológia aktája, Peter Schulte könyve

OLVASSA EL A KÖNYVET.

Évtizedeken át kevés téma váltott ki akkora vitát Németországban, mint a Szcientológia.

Vizsgálták. A parlamentben vitatták. Titkosszolgálati szervek megfigyelése alatt állt. Kormányzati figyelmeztetések, bírósági ügyek és számtalan sajtócím szólt róla.

Mindezek mögött azonban ott volt egy másik iratanyag – a kormány sajátja.

„TÖBBÉ NEM DOLGOZHATTAM EBBEN A SPORTÁGBAN.”

– BERND

OLVASSA EL A TELJES
ÁTIRATOT

A nevem Bernd. 31 éve vagyok szcientológus. Mielőtt szcientológus lettem, sportoló voltam, konkrétan vívó, és a Tauberbischofsheimi Olimpiai Edzőközpont igazgatóhelyettese voltam.

Ők voltak akkor azok a végzősök, akik nálam végezték a vívóedzői képzést, hogy okleveles edzők lehessenek. Ez az egész hirtelen véget ért, amikor a vívóklub két munkatársa eljött hozzánk, és azt mondta, megtarthatom az állásomat, de ki kell jelentenem, hogy a Szcientológia tévedés volt. Én nem voltam erre hajlandó. És mivel nem voltam hajlandó rá, azt mondtam: „Rendben, most elmehettek. Ezt nem fogom megtenni.” És aztán persze fel kellett adnom az állásomat.

A rólam készült összes fotót már a kirúgásom másnapján el kellett távolítani a vívóközpontból. Végső soron ez nagyon szélsőséges helyzet volt számunkra. Mert Tauberbischofsheimben minden állami hivatalt és közintézményt – például az adóhivatalt, a járási hivatalt, az iskolákat – két héten át úgynevezett szektaszakértők oktatták, akik nem csináltak mást, csak hazugságokat terjesztettek arról, hogy állítólag mit tettem, vagy hogy állítólag mi is a Szcientológia. Valójában az adatokat és információkat az Alkotmányvédelmi Hivataltól kapták. Egyszerűen rágalomhadjáratot indítottak ellenünk. Ez azt jelentette, hogy alig mehettünk bárhová anélkül, hogy ne súgtak volna össze a hátunk mögött, vagy egyszerűen el ne hallgattak volna, amikor megláttak, mert már senki sem akart beszélni velünk. A barátaink idővel visszahúzódtak, mert azonnali elbocsátással fenyegették őket. A vívóközpontban 70 főállású alkalmazott dolgozott, és mintegy 500 sportoló edzett. És megtiltották nekik, hogy beszéljenek velem vagy szóba hozzák a Szcientológiát, különben elveszítették volna az állásukat.

Többé nem dolgozhattam ebben a sportágban, mert a sportágból való elbocsátásom után nyilatkoznod kellett, hogy nem vagy szcientológus, hogy nem állsz kapcsolatban szcientológusokkal, sőt egyáltalán nem is beszélsz velük. Az ilyesmi egyszerűen felfoghatatlan, és ez 30 éven át tartott. Sokszor belegondolok, mennyit adhattam volna ennek a sportnak az akkori és mostani tudásommal. De egyszerűen lehetetlen volt visszatérni ehhez a sporthoz, és nem tudtam továbbkamatoztatni a tudásomat, amiért annak idején azt a sok képzést elvégeztem.

KÖSZÖNJÜK.

Erősítse meg az e‑mail címét. Küldtünk egy hivatkozást a postafiókjába.