Azt akarták, hogy mondjak le a hitemről

A nevem Günter. Észak-Németországban születtem. 16 évesen bankárnak tanultam. Aztán évtizedeken át különböző bankokban dolgoztam.

Az utolsó banknál, ahol dolgoztam, viszonylag gyorsan kiderült, hogy szcientológus vagyok. Az igazgatóság ezután felhívta a felettesemet, és azt mondta neki: „Nagy bajban vagy.” A főnököm aztán magához hívatott, és elmondta, mi történt. Majd megkérdezte: „Günter, nem tudnád elhagyni az Egyházat? Mert akkor igazán nagyon jó karrier állna előtted. Néhány éven belül téged akarlak megnevezni az utódomnak.” Kicsit alaposabban átgondoltam a dolgot, és arra gondoltam, hogy ez nem lehet igaz. A hitem miatt, amelyben semmi rossz nincs, el kellene hagynom az Egyházat? Azt mondtam: „Nem, ezt nem teszem meg.”

Később, amikor promóciós szórólapokat osztogattam az Egyháznak, a bank személyzeti vezetője meglátott az utcán. Néhány nappal később jelentkeznem kellett a személyzeti osztályon. A személyzeti munkatárs pedig arra kért, hogy írjam alá a szektaszűrőt. Az állt benne, hogy nem járhatok Szcientológia tanfolyamokra, és nem használhatom a Szcientológia által átadott ismereteket. Én pedig azt mondtam: „Hiszen tudod, hogy szcientológus vagyok. Hol itt a probléma? Ha azt akarod, hogy ezt aláírjam, akkor én azt szeretném, hogy az összes keresztény, mind a 3000, vagy ahány csak van a bankban, idejönne, és aláírná, hogy nem követik a Tízparancsolatot. Mert te pontosan ezt kéred tőlem.” És ezzel vége is volt.

Az évek során több fejvadász is megkeresett érdekes álláslehetőségekkel más bankoknál. Én rögtön nyílt lapokkal játszottam, és megkérdeztem a fejvadászt, hogy az új munkáltatónál probléma-e, hogy szcientológus vagyok? Majd pár nap múlva a fejvadász visszajött, és azt mondta: „Igen, ez probléma.” Ez azt jelentette, hogy a karrierem megakadt. Szégyen, hogy az előítéletek miatt ilyen sok diszkriminációval kell szembenézni.